Felnőtteknek Töri+

Online előadások, meghívott előadókkal a magyar történelemről.

Érdekességek, ismert események más szempontból, 45 percben, akár egy fárasztó munkanap után is követhető formában.

Az előadások után beszélgetésre is van lehetőség. az sem gond, ha pont az előadás idejében nem érsz rá. Az előadásról készült felvételek bármikor visszanézhetőek a videótárból.

Ajánlott korosztály: 18 éves kortól bármeddig.

Soron következő előadásaink:

2026. április 27. 
VARGA SZABOLCS
Kocsi-út az éjszakában. A mohácsi csata a magyar történelmi emlékezetben

2026. május.11.
SALY NOÉMI
Milyen volt az élet Pesten és Budán 1686 – a török kiűzése után?

2026. május 20.
SZUROMI KRISTÓF
A csata napja óta már egy hét telt el, s Őfelségéről még mindig nem hallani semmit”– A mohácsi csata nemzetközi visszhangjai

2026. Május 25.
ISÓ M. EMESE
Hitvallástól brandépítésig: képek a megrendelők szolgálatában

Támogasd a szakmai munkát jegyvásárlással!

1 alkalmas jegy

12 EUR

4 alkalmas bérlet

40 EUR

A bérlet megvásárlásaval hozzáférést kapsz az összes eddig előadás felvételeihez!

5 érv a felnőtteknek szóló történelem előadások mellett

Kinek ajánljuk a Töri+ előadásokat?

20. századi magyar történelem Nagy Imre illusztráció

Aktuális előadások

2026. április 27.
18:30-19:30

Varga Szabolcs

Történész

Kocsi-út az éjszakában. A mohácsi csata a magyar történelmi emlékezetben

Az 1526. évi vereség alapvetően átalakította a magyar nemesi majd nemzeti önképet, és különösen 1849 után olyan mítoszokat épített köré, hogy belső meghasonlás és nyugati árulás okozta volna a katasztrófát. 1920. 1945. és 1956. magyarázataiban ezek szintúgy szerepet játszottak, és ez máig jelentősen deformálta a magyar történelmi emlékezetet. Pedig a legújabb kutatások szerint egészen más okai voltak a vereségnek, így egy jóval reálisabb értékelés is elképzelhető.

2026. május.11.
18:30-19:30

Saly Noémi

Magyar irodalom- és Budapest-történész

Milyen volt az élet Pesten és Budán 1686 - a török kiűzése után?

1686 a török kiűzésének a dátuma. Buda és Pest 150 évig a törökök egyik legnyugatibb hídfőállása volt. Hogyan festett a mai főváros a Hódoltság után? Milyen volt az élet Pesten és Budán?

2026. május 20.
18:30-19:30

Szuromi Kristóf

Történész, egyetemi adjunktus

"A csata napja óta már egy hét telt el, s Őfelségéről még mindig nem hallani semmit”– A mohácsi csata nemzetközi visszhangjai

Előadásomban szeretném bemutatni, hogyan viszonyultak a Magyar Királysággal kapcsolatban álló európai országok részéről Szülejmán szultán 1526-os hadjáratához, milyen külpolitikai lehetőségei voltak II. Lajos királynak a csatát megelőző időszakban. Mindemellett szeretném bemutatni a mohácsi csatára érkezett külföldi reakciókat is, annak emlékét egészen a 17. század végéig, valamint azt, mennyiben befolyásolta a Magyar Királyság veresége az 1500-as évek európai oszmánképét.

2026. május.25.
18:30-19:30

Isó M. Emese

művészettörténész

Hitvallástól brandépítésig: képek a megrendelők szolgálatában

1529 a festészetben. Európai körkép Mohács évéből, a festők tolmácsolásában. Cranach, Dürer és társaik.

Korábbi előadások

2024. február 23. 18:30-19:30

Kaszás Gabriella

Régész

Limburg és környékének története egy magyar régész szemével.

Belgium legkeletibb flamand tartománya, amelyik tartozott Római uralom alá, volt önálló hercegség, vonultak át rajta magyar hadak és akkor még csak a 17. századnál tartok a történetében. 
Hogyan lesz a falndriai örökségvédelem régésze egy magyar lány Bátaszékről? Milyen feltárásokban vesz részt és mit rejt a föld Limburgban?

A soron következő rendhagyó felnőtteknek szóló történelem óránkon Gabi, a fentiek mellett Flandria történetéről és élményeiről a ‘terepen’ . 

Ha ismerkednél a belga történelemmel, kedveled a régészetet vagy kiránduláshoz inspirálódnál, itt a helyed!
Várunk szeretettel!

Az előadás online lesz, amely végén beszélgetésre invitálunk mindenkit.

Az előadásról videó felvétel készül, ami 60 napig visszanézhető lesz. 

2024. március 8. 18:30-19:30

Banai Zsófia

Az ELTE doktorandusza

Milyen a jó és hasznos étek?

Gasztronómiai utazás a 16-17. századi Magyarországon

Milyen lehetett a magyar gasztronómia a gulyásleves, a lecsó és a harcsapaprikás előtt? Milyen étkek, fogások és fűszerezés volt jellemző a 16-17. századi Magyarországon és Erdélyben? Használtak-e már szakácskönyveket, illetve odafigyeltek-e az egészséges táplálkozásra a korabeli emberek? Hogyan határozták meg az évszakok és az ünnepek a táplálkozást, illetve hogyan kell elképzelni a böjtös napokat? Érdemes-e kipróbálni a régi recepteket és milyen nehézségekbe ütközhetünk, ha rekonstruálni szeretnénk egy kora újkori ételt? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket fogunk feszegetni a márciusi gasztrotörténeti előadás során! 

Várunk szeretettel!

Az előadás online lesz. amely végén beszélgetésre invitálunk mindenkit. 

Az előadásról videó felvétel készül, ami 60 napig visszanézhető lesz. Nézz bele az előadásba! 

Kollár János Miklós

az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza

Az utódállamokból elmenekült magyarok története az első vh. után - I. rész - II. rész

1918-1922 között 349.946 fő érkezett a hivatalos dokumentumok szerint Magyarországra. A végső becslés szerint az utódállamokban Magyarországra menekülő magyarok létszáma elérte a 400.000 – 450.000 főt 1928-ra. Az érkező családok nagy része értelmiségi volt, akik presztízst és jól fizetést biztosító állásaikat voltak kénytelenek maguk mögött hagyni.

A magyar kormányra az érkező menekültek elhelyezése, helyzetük rendezése komoly feladatot rótt és hosszú évekig elhúzódott. A rendezés lépéseiről, annak nehézségeiről és a családok történeteiről fog szólni, a téma kutatójának, Kollár János Miklósnak a 2022.07.05-i online előadása.  

Vit Olivér

az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusza

A császármorzsától az Unicumig. Élet az Osztrák -Magyar Monarchiában. I.-II. rész.

Egykor Közép-Európa nagy részét egyesítette az egyetlen gyarmat nélküli birodalom, melyben megvalósult a mai európai Unió minden előnye: a tőke, munkaerő és áruk korlátlan szabadmozgása.

Egykor Salzburgtól az ukrajnai Lviv-ig és Szarajevótól Prágáig ugyanazt a hamisítatlan életérzést tapasztalhatta meg a Monarchia jómódú polgára egy városi kávéház teraszán ülve egy bécsi cappuccinot kortyolva.

Egykor Nikola Tesla, Ferdinand Porsche és sokan mások is ebből az államból indították karrierjüket. De a boldog békeidők Monarchiájában tényleg ennyire édes volt a zserbó? Rövid utazást teszünk a birodalom 100 városában.  

Feliratkozás

Az alábbi adatok megadásával hozzájárulok, hogy értesítést kapjak a Határtalan Történelem friss híreiről, induló óráiról.

Feliratkozás