Szövetségek, forradalmak, kapcsolatok

1815-ben a francia Napóleon csillaga leáldozott és a waterlooi vereség után végleges száműzetés várt rá. Az európai monarchiák vezetői nem akarták a véletlenre bízni hogy újra megismétlődjenek az elmúlt évek, ezért szövetségre léptek. Hatalmuk védelmében a béke megtartására és segítségnyújtásra szövetkeztek. Így jött létre a Szent Szövetség, amely így ebben a formában az első európai méretű békefenntartó rendszer volt.

Karikatúra a Szent Szövetség 1822-es Veronai Konferenciájáról, amely a spanyol és itáliai lázadások kapcsán került megrendezésre. Az asztalon Spanyolország térképe látható, egyik végén az orosz cárral másikon az osztrák császárral. Az orosz cár lábával Poroszország bölcsőjét ringatja. Szemben Wellington, angol (ír) herceg látható és háttal Angoulême hercege (aki 1830-ban XIX. Lajos néven Franciaország királya is volt. Mondjuk csak 20 percig.) Az ablakon Metternich kukucskál be.

Szükségük is volt rá az alapítóknak – az orosz cárnak a magyar királynak és osztrák császárnak illetve a porosz királynak – mert forradalmakkal teli évek következtek. 1820, 1830, 1848. A népek forradalmi lázban égtek a Szent Szövetség pedig mindent megtett, hogy hatalmát egyben tartsa és a régi rendet konzerválja. Ám ez nem volt könnyű. 1830-ban Belgium okozott fejtörést a vezetőknek, ugyanis az év szeptemberében kitört felkelést követően október 4-én kimondta a függetlenségét. Létrejött egy új állam. És bár a fegyverek elhallgattak a diplomáciai csatározások még sokáig tartottak. Miközben Belgium az elfogadásért küzdött a magyar nemesek egy haladó csoportja, az európai eseményeket figyelve, reformok szükségességét kezdte hangoztatni. Ezekben az években vált ismerté széles körben Széchenyi István és Kossuth Lajos neve. Azok nevei, akiknek majd 1848-ban fontos szerep jut a forradalomban. A bécsi udvar a ”Belga- ügyben” engedett de a magyarban már nem. A frissen hatalomra került Ferenc József éppen a Szent Szövetség nevében kérte az orosz cár segítségét a magyar szabadságharc leveréséhez. Ennek ismerjük a következményét és a megtorlásokat is, melyeknek a kiemelkedő pontja volt 1849. október 6-án Pesten Batthyány Lajos és Aradon a 13 tábornok kivégzése.

Emellett sokan emigrációba kényszerültek. Ám hova lehetett „bújni” Európában a Habsburgok és a Szent Szövetség elől?

Az 1831-ben létrejövő Belga Királyság. Kép forrása: Wikipedia

A fiatal Belga Királyság például egy ilyen hely volt és ha nem is tárt karokkal várták a magyar forradalmárokat, de befogadták és létrejöhetett Brüsszelben a magyar emigrációnak egy központja.

A Szent Szövetség sem húzta már sokáig. Pár év múlva a krími háború kapcsán felbomlott.

Feliratkozás

Az alábbi adatok megadásával hozzájárulok, hogy értesítést kapjak a Határtalan Történelem friss híreiről, induló óráiról.

Please enable JavaScript in your browser to complete this form.