A történelem tanulást nem úgy kell elképzelni, hogy a suliban majd felsőben elkezdjük és akkor jól megtanuljuk az évszámokat meg minden és akkor már kész is van. Vagyis a jó töri tanulást.
Lehet ez a mindennapjaink része is. Beszélgethetünk róla, mesélhetünk róla a gyerekeinknek. A (6 éves) fiam például gyakran kéri, hogy meséljek neki a lovagokról. Ilyenkor az általános dolgok mellett (jöttek nagy csillogó páncélban és nagyon jól neveltek voltak, evés közben nem köpködtek az asztalra stb.), mesélek magyar várakról is. Ez persze nem lesz elég és nem helyettesíti a történelem tanulást, ám megalapozza az ismereteket. Egy olyan közös időtöltés lehet, amire bárhol-bármikor sort keríthetünk és a magyar identitáshoz való kötődést is segíti. (Fontos ezért, hogy ha nem is mindig magyar történelemről szól, de magyarul meséljük ezeket.)
Ha nem megy fejből a mesélés olvashatunk is vagy akár olvashatnak csemetéink is. Az alábbiakban 5 könyvet gyűjtöttem össze és egy kiadványt, amelyekkel meg lehet hozni a gyerekeink kedvét a törihez. Ha meg már szeretik, annál jobb, akkor meg azért ajánlom ezeket. Illetve néhány tippet is adok, hogyan lehet ezeket (történelmi) tudássá transzformálni. Ám ajánlom ezt azoknak is, akik csupán a magyar nyelvhez és kultúrához való kötődést szeretnék erősíteni.
Jöjjön az első 4 könyv, amely – egy kivételtől eltekintve – az 5-10 éves korosztálynak szól.
1.Berg Judit: Két kis dinó a középkorban. Ez egy sorozat része, amelyben két kis dinó időutazik. A középkoros rész (is) nagyon aranyos és a várra vonatkozó adatok hitelesek, ám ez egy mese.
Tipp: Elolvasása után érdemes ellátogatni Szigligetre vagy (Mátyáshoz kapcsolódóan) Visegrádra. Lehet saját címerpajzsot tervezni a könyvben olvasottak alapján.
Ajánlott korosztály: 5-10 éves.
Link: Két kis dinó a középkorban
2. Lázár Ervin: Magyar mondák. A magyar eredetmondák a nagy mesélő Lázár Ervin átiratában. Csodaszarvasról és mesés álomról. Győzelmekről és vereségekről. A szöveg néha nehéz és magyarázatra szorulhatnak kifejezések.
Tipp: (Az (magyar) általános iskola alsó tagozatában a gyerekek olvasnak magyar legendákat, felsőben pedig már követelmény, hogy szét tudják választani a mondát és a valós elemeket. ) Kisebbeknél együtt el lehet képzelni, hogy is nézhetett ki a csodaszarvas vagy le is lehet rajzolni, ami megihleti a kis hallgatónkat. Nagyobbaknál (9-10 éves kortól) pedig lehet játszani olyat, hogy kitalálni, hogy mi lehet a monda és mi lehet a valós a történetből?
Ajánlott korosztály: 5-12 éves.
Link: Ez utóbbinak nagy előnye, hogy online elérhető a DIA-n, ahogy sok más Lázár Ervin mese és ifjúsági könyv is. Lázár Ervin könyvek
3. Bartos Erika: Brúnó sorozata. Most látom ahogy sokan felszisszennek, ez most komoly? Igen. Szerintem nagyszerű ötlet, hogy így végig járjuk Budapestet. A gyerekek szeretik Bartos Erika meséit, könnyen megértik, ami lényeges ha mondjuk a szókincsük esetleg hiányos magyarból. Ennek is megvan a helye és remekül lehet használni, hogy meséljünk Magyarországról. A sorozatból eddig 3 jelent meg.
Tipp: A mesék kapcsán arra is van lehetőség, hogy saját személyes történeteinket is elmesélhetjük az egyes helyekről. Magyarországon járva pedig el is látogathatunk egyik másik helyszínre is. Biztosabb siker egy közös városnézés egy ilyen előzménnyel, illetve maradandóbb élmény lesz.
Ajánlott korosztály: 3-7 éves (talán kicsit idősebbeknek is).
Link:Brúnó Budapesten sorozat kötetei
4. Mi és hol történt a világban? – A történelem ahogy még sosem láttad. Ez egy olyan összefoglaló atlasz, amely a világ történelmet mutatja be. Nem magyar szerkesztésű és a legnagyobb hibája, hogy Magyarország nem szerepel benne. Ami viszont nagy erőssége, hogy érthetően és érdekesen mutatja be a világ nagyobb történelmi eseményeit. Nekem az a tapasztalatom ezzel, hogy a gyerekek szívesen böngészik és sokat kérdeznek a térképekről. Szeretik használni.
Tipp: Én alapvetően a magyar események mellé használom illusztrációnak, hogy mindeközben a világban ez és ez volt. Kisebbekkel a fejezetek elején lévő idővonalat szoktam magyar szempontból újra rajzolni. Az eseményeket én mondom. Nagyobbaknál viszont már térképpel dolgozunk (10 éves kortól) és egy saját, a könyvhöz hasonló, összefoglaló ábrát lehet készíteni. Ennek kapcsán lehet játszani olyat, hogy ‘ki kivel találkozhatott?’ egy képzeletbeli ‘világbálon’, mondjuk 1700-ban. (Ez azért egy kis utána nézést is igényel, mert főként eseményekre koncentrál a könyv és nem személyekre.) Biztos vagyok benne, hogy a felnőtteknek is tud meglepetést okozni ez a játék. 🙂
Ajánlott korosztály: 6-14 éves.
Link: Mi és hol történt a világban?
5. Vibók Ildi: Zrínyi Ilona- Vagyis amit az igazi hősökről feltétlenül tudni kell
Két gyerek megpróbálja megmenteni a világot de ehhez elkél egy hős segítsége is. Nos nem más fog segítségükre sietni mint Munkács vár hős védője, Zrínyi Ilona maga. Kalandos és nagyon kedves történet, és egyébként is ajánlott mindent megtudni a hősökről hátha egyszer magunk is azok leszünk a történelemről meg azért mert izgalmas(is).
Ajánlott korosztály: 7 éves kor
Link: https://www.pagony.hu/termekek/zrinyi-ilona-vagyis-amit-az-igazi-hosokrol-feltetlenul-tudni-kell
+1 Kajla könyvek
Ezek nem könyvek, hanem prospektusok, amik a magyarországi látnivalókról mesélnek gyerekeknek. Játékosan mutatják be Magyarországot. A nyári szünetre készülnek és otthon ingyenesen elérhetőek. Ha jól tudom az iskolások szoktak ilyet kapni de mivel mi nem magyar iskolába járunk nem kapunk. Én Turisztikai irodákból szoktam elhozni bár azokban szinte mindig csak az előző években megmaradtak vannak. Utazásra, olvasgatásra ezek is jók a pontgyűjtésből viszont így kimaradunk.
