Kossuth Lászlóné Brüsszelben

A 2016-ban szervezett március 15-i emlék sétám kiindulópontja a Rue de Londres 7. volt Brüsszelben. Ezt a történetet is itt kezdem.

A ház ami napjainkban ez alatt a szám alatt található egy jellegtelen fehér épület. Az utca házaiból kevés ami a 19.századot idézi. Talán csak az út két szélén található macskaköves részek eredetiek. Ez utóbbi még az enyhe lejtését is őrzi, amely a még csatornázatlan városban igen praktikus volt.

1851-ben , amely év számunkra most fontos lesz, egy régi bérház állt itt, amelybe a Brüsszelbe érkező Kossuth család 14 tagja költözött be.

Özvegy Kossuth Lászlóné, igen népes kísérettel érkezett a Belga fővárosba 1851 végén. Három lánya, két veje és azok gyermekei is vele tartottak.

Szeretve tisztelt fia, Lajos már korábban elhagyta az országot és az emigrációban igyekezett a magyar ügyet újraéleszteni. Családja viszont (és itt főként a nőkről beszélünk) még évekig Magyarországon maradt, a Haynaui önkény és megtorlások ellenére is. Nem volt nyugtuk, többjüket perbe fogták, és fogva tartották. Mindezek ellenére nem hagyták el az országot és töretlenül hittek Lajosban és eszméiben. Mígnem 1851-ben a Makk-féle összeesküvés bukása után, érintettségük miatt, helyzetük tarthatatlanná vált. Az osztrák hatóságok kiutasították őket. A bécsi udvar egészen Amerikáig akarta “száműzni” a Kossuth asszonyokat.

Kossuth Lászlóné született Weber Karolina (egyes források szerint Sarolta, de mivel előbbinek volt gyakoribb az előfordulása ezt vettem át) ekkor már  80. évében volt és kora mellett az elmúlt évek megpróbáltatásai is nyomot hagytak egészségén. Imádott fiát évek óta nem láthatta és a szomorú igazság az, hogy halálig már erre nem is nyílt alkalma.

qun86xuc_medium.jpg

Kevés forrás maradt fent életéről, 1770-ben született Liszkán. Édesapja kisbirtokos postamester volt. A kor szokásaihoz képest talán kicsit későn, 26 évesen ment férjhez az ügyvéd Kossuth Lászlóhoz, akivel nyolc gyermekük született. Ebből csupán öt élte meg a felnőtt kort és közülük Lajos volt az egyetlen fiú. Franciául írt levelei a a belga hatóságok számára, biztos és választékos nyelvismeretről tanúskodnak. Gyermekei nevelésére nagy gondot fordított, főként a család reménységére, az ifjú Lajoséra. Nem voltak vagyonosak és meglehetősen szerényen éltek. A családban négy lány várt kiházasításra akik mellé hozományt kellett adni. Ez nem volt kis teher. Az, hogy Lajos, az egyetlen fiú jól jövedelmező pályára kerüljön, létfontosságú volt. Emellett Karolina asszony a lányai          nevelését sem hanyagolta el.

Amikor a család először Brüsszelbe érkezett a Saint-Josse- Ten- Noode városrészben szállt meg. Ez egy olcsóbb és kisebb kerülete Brüsszelnek, amely közel van a központi részekhez. Több magyar emigráns is lakott itt. Többek között az ugyancsak a forradalom után ide érkező Jósika Miklós és felesége Podmaniczky Júlia is. Ide még egy cseléddel érkezett a család, akit viszont hamarosan a pénz szűke miatt, elbocsátani kényszerültek. Ezután költöztek át Ixellesbe, a már említett Rue de Londres 7. szám alá.

Nehéz volt az emigráns élet, főként egy ilyen neves család számára. Az osztrák hatóságok minél gyorsabban a kontinensen túl akarták tudni a forradalmár családját. A belga hatóságok ugyan beengedték, de folyamatosan ellenőrizték is őket. A fiatal ország vezetői pontosan értették, hogy milyen alárendeltségben élni, de mégis kellemetlen volt a jelenlétük. Kossuth Lajos nem hagyott fel eszméinek a véghezvitelével, fáradhatatlanul munkálkodott támogatók gyűjtésén, húgai és édesanyja pedig nem titkoltan egyetértettek vele. Belátható, hogy ez egyetlen monarchiában sem volt a legjobb ajánlólevél.

Pár hónap után Karolina vejei ,Zsulavszky és Ruttkay, elindultak Amerikába, de az  idős asszony egészségi állapota nem engedte meg az utazást. Kossuth Zsuzsanna kitanulta a csipkeverést és egy boltot nyitott Brüsszelben, ezzel próbálva meg bevételre szert tenni.

1852 decemberében Karolina asszony egyre betegebb lett, miközben a család újra költözni kényszerült. Ekkortájt egyébként Kossuth Lajos a nem túl távoli Londonban volt és megpróbált beutazást kérni Belgiumba, de erre nem kapott engedélyt a hatóságoktól. Így már nem volt lehetősége találkozni az édesanyjával, aki 1852 december 28-án hunyt el, 82 éves korában.

A temetése körül volt egy kis kavarodás. Többen felháborodtak a csendes és az éj leple alatt , sebtében végrehajtott temetés hírére. A Habsburg udvar bosszúját sejtették mögötte. A valóság viszont az volt, hogy édesanyja halálhírére és a temetés napjára Kossuth Lajos egy kisebb tömeget csődített a ház elé. A temetési menet így nem tudott elindulni. A nővérek számára sem jött jól ez a fajta nyilvánosság, hiszen nagyban függtek a belga hatóságok jóindulatától, akik viszont a forradalmi jelszavakat skandáló tömegtől elképzelhető, hogy mennyire voltak lelkesek. Így csak miután az embereket feloszlatták, késő este indulhatott meg a gyászoló menet, gyertyák fénye mellett, és csupán néhány résztvevővel. A Chausse de Louvin 106-ból, az új lakhelyükről kísérték végső  útjára (legalábbis a tervek szerint végsőnek szánt) a városrész temetőjébe. Lányai még ott lévő unokái és a Jósika házaspár vettek részt a temetésen. Utóbbi egy levelében barátjának úgy számolt be az eseményről, hogy igazán szép ás meghitt temetés volt.

A három Kossuth lány, Emília (Zsulavszkyné) , Lujza (Ruttkayné) és Zsuzsanna (Meszlényiné) ezután nemsokkal elhagyták Brüsszelt és New Yorkba mentek.

A temetőt később, ahol Kossuth Lajos édesanyja nyugodott, felszámolták és a sírokat exhumálták, a maradványokat pedig az új temetőben egy tömegsírban helyezték el. Ez lett végül a végső nyugvóhelye Karolina asszonynak.

2015-ben ezen a helyen helyeztek el emléktáblát, amely őrzi emlékét ennek a sok viszontagságot megélt asszonynak, Kossuth Lászlóné született Weber Karolnának, Kossuth Lajos édesanyjának.

2015_03.JPG

Az emlékmű a temetőben. Kép forrása: http://www.nemzetipanteon.hu/

Ha ma valaki a Rue de Londres-on végigsétál már kevéssé érezheti az akkori hangulatot, kevés olyan házat láthat, amelyet az egykoron itt élt magyar hölgyek. Sok a modern EU-s épület a környéken, de a kis mellék utcákba betérve még tetten érhető a régi hangulat. Érdemes elsétálni arra vagy akár a St. Josse-i temetőbe az emlékműhöz.

A Kossuth család:

Kossuth László: 1763 Turócz vármegye -1839 Dabas, ügyvéd. Felesége Weber Karolina 1796-tól. Gyermekei: Lajos, Károly, Antal, Karolina, Emília, Terézia, Lujza, Zsuzsanna.

Weber Karolina (Sarolta avagy Charlotte): 1770 Liszka- 1852 Brüsszel.

A felnőtt kort megélt gyerekek:

Kossuth Lajos:1802 Monok – 1894 Torino. A Batthyány-kormány pénzügyminisztere, Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. Felesége: Meszlényi Terézia. Gyermekei: Ferenc, Vilma, Lajos-Tódor.

Kossuth Karolina: 1810-1848.

Kossuth Emília: 1812 Sátoraljaújhely -1860 New York. Zsulavszky Zsigmond felesége. Gyermekei: Kázmér, László, Emil, Zsigmond.

Kossuth Lujza: 1815 Sátoraljaújhely – 1902. Ruttkay József felesége. Gyermekei: Lajos, Béla, Gábor.

Kossuth Zsuzsanna: 1817 Sátoraljaújhely – 1854 New York. Magyarország első főápolónője. Meszlényi Rudolf felesége. Gyermekei: Gizella, Ilka, Rudolf.

Feliratkozás

Az alábbi adatok megadásával hozzájárulok, hogy értesítést kapjak a Határtalan Történelem friss híreiről, induló óráiról.

Please enable JavaScript in your browser to complete this form.