Erős nők a középkorban – Lokietek Erzsébet – 3. rész

1351-ben keletkezett a magyar történelem egyik fontos dokumentuma, az ősiség törvénye, amit I. Nagy Lajos királyunk adott ki. Lajos, igazi ‘nagy’ király volt. A lovagi erények megtestesítője, bátor, sőt vakmerő.
A törvény bevezető szövegében az alábbi mondat olvasható:
‘a mi legkedveltebb anyánknak kedves akaratával és báróinknak tanácsára ‘ A helyzet az, hogy nem igazán volt jellemző a középkori királyokra, hogy anyukájukra hivatkozzank törvények kiadása kapcsán.

Lássuk hát, ki is volt az a hölgy, aki fia mellett ekkora befolyásra tett szert.

Erős nők a középkorban.
3. rész

A királynék megözvegyülésük esetén általában apácazárdába vonultak vissza. Esetleg újra férjhez mentek. Ritkán más utat jártak be. Mint például Lokietek Erzsébet.
Erzsébet (bizony, megint egy Erzsébet) I. Károly negyedik felesége volt. Öt fiú gyermeket szült a királynak, ezzel bőségesen eleget téve a kor elvárásának és le is tudva a tőle elvártakat. Többet nem is kéne a forrásoknak említeniük őt. De említik.
Például a Záh /igen, ‘c’ nélkül/ Felicián merénylet kapcsán. Történt ugyanis, hogy a királyi család szép egyetértésben együtt vacsorázott az új palotában Visegrádon, amikor is egy magyar nemes karddal az életükre tört.
Erzsébet királyné védelmezőleg a férje elé emelte jobb kezét, aminek így négy ujját a támadó lemetszette.
Volt nagy ijedelem, aminek kegyetlen megtorlás lett a vége.

Záh Felícián rátámad a királyra. A Képes Krónika képe. Forrás: Wikipedia

Károly halála után Lajos hatalmát nem fenyegette veszély, Erszébet támogatása nélkül is hatalmon maradt volna. Ennek ellenére az asszony aktivitása és befolyása nemhogy csökkent, hanem megnőtt. Amit példásan bizonyít a fenti törvény idézett része illetve több tucatnyi másik hasonló említés a magyar oklevelekből. A korszak egyik
legmeghatározóbb személye lett a magyar királyi udvarban és fia életében is. Tanácsot adott, peres ügyekbe is beleszólt. Energikus volt az egyszer biztos.

Piast /Lokietek/ Erzsébet királyné pecsétje. Nem a címert hanem a királynét ábrázolta. Forrás: Wikibooks


Követséget vezetett Rómába, bár igaz ami igaz, elég drágán (a királyság teljes nemesfém tartalékát magával vitte, vissza meg már semmit) és kicsiny eredménnyel. Ám Lajost nem zavarta az édesanyja hatalma, pedig szokatlan volt.
1361-ben IV. Károly német-római császár, nem túl finom stílusban, na jó nagyon alpári stílusban, a király orra alá is dörgölte, hogy a kedves mama túlzottan nagy befolyást gyakorol a hatalomra. Lajos válasza nem késett, párbajra hívta IV. Károlyt egy szenvedélyes hangú levél kíséretében: “[…] Ha Téged is erény hozott volna a világra, édesanyám őfelségét nem sértegetted volna ócsárló szavakkal magadon kívül borgőzös állapotban…” írta a magyar király.
A pápának kellett közbelépnie, és a kedélyeket lecsillapítania.

Erzsébet nem csak királyi fiát szerette és támogatta. Másik két felnőtt kort megélő fia mögött is ott állt.
Amikor pedig András herceget kegyetlenül megölték fájdalma nem ismert határt. Szívbemarkoló, milyen heves fájdalommal siratta elvesztett gyermekét. Ami pedig a bosszút illette, Lajos kiváló katonáival – például Toldi Miklóssal – hamarosan megindult Nápolyba csapataival az elkövetők ellen.


Erzsébet 1380-ban meghalt. De még előtte végrendeletet írt. Ebben a mélyen vallásos asszonynak gondja volt arra, hogy ha már ő nem lesz, fiai mégis védve legyenek. Olyan ereklyéket hagyott rájuk, amelyeknek védő erőt tulajdonítottak a kortársak.

Lajost az ereklye 20 hónapig ‘szolgálhatta’ , ugyanis 1382-ben ő is eltávozott az élők sorából. Maga után hagyva özvegyét, Erzsébetet (!) és két kicsiny lányát, Máriát és Hedviget. Tehát nincs fiú örökös, ám van egy erős akaratú végre érvényesülni vágyó Erzsébet és egy 11 éves Mária. A nemesek természetesen az ‘elesett’ asszonyok segítségére sietnek.
De kiére? És ki lesz az új uralkodó? Erzsébet? Mária? Egyik sem?
A záró részből kiderül.

A Képes Krónika lapja Erzsébetről. Anyaként, adományozóként, az utolsó képen pedig gyermekágyban fekve Lajos szülését követően.
Forrás: obudaianziksz.hu

A források: wikipedia, net.jogtar.hu, rubicon.hu, Szende László: Piast Erzsébet és udvara

Feliratkozás

Az alábbi adatok megadásával hozzájárulok, hogy értesítést kapjak a Határtalan Történelem friss híreiről, induló óráiról.

Please enable JavaScript in your browser to complete this form.