Luxemburgi Erzsébet a korona megszerzése után egészséges fiúgyermeknek adott életet, aki később V. László néven lett magyar király. Kiskorúsága idején az országot Hunyadi János kormányozta. Utóbbinak ugyancsak volt egy László nevű fia. Ráadásul, milyen véletlen, az édesanyát itt is Erzsébetnek hívták. Horogszegi Szilágyi Erzsébetnek.
Következzen az ő története.
Erős nők a középkorban 2. rész.
A történet eleje bármelyik magyar köznemesi hölgyé lehetne a korszakban. Gyerekkor, férjhez menés 18-20 évesen, gyerekszülés és a birtokok igazgatása. Ebben az sem okozott változást, hogy Hunyadi János az ország legbefolyásosabb nemesévé nőtte ki magát. Talán csak annyiban, hogy egyre nagyobb birtokok ügyeit kellett Erzsébet asszonynak intéznie. Amit egyébként nagy hozzáértéssel végzett, és ha kellett igen keményen lépett fel parasztjai érdekében vagy éppen ellenük. A gyermekáldás sem kerülte el a házaspárt. Ami ugyan nem volt olyan bőséges mint Luxemburgi Erzsébetéknél vagy annyira dokumentált és így nem tudunk róla, de a lényeg a lényeg, született egy fiúk, László. Rá 12 évre pedig még egy fiú, Mátyás.
Az „idillnek” megint egy járvány vetett véget. Ezúttal a pestis.
1456-ot írtak, és Hunyadinak sikerült legyőznie a félelmetes török hadat Nándorfehérvárnál. A táborban kitörő járvánnyal ellenben már nem volt ilyen szerencséje.
Az események ezt követően hirtelen felgyorsultak és ezekben a válságos időkben mutatkozott meg Szilágyi Erzsébet ereje.
V. László király és Hunyadi László között a régóta meglévő ellentét odáig vezetett, hogy 1456-ban Hunyadi László megölte V. László hű emberét és rokonát. 1457-ben V.László elfogatta Hunyadi Lászlót és lefejeztette, Mátyást pedig fogságba vetette.
Egy éven belül így nem csak férjét, de idősebb fiát is elvesztette Erzsébet. Viszont nem volt idő szomorkodni, Mátyást ki kellett szabadítani.
Először diplomáciai úton próbált egyezkedni. Ennek kudarca után „bekeményített”. Az igencsak határozott asszony a családi vagyont és hírnevet felhasználva, bátyja segítségével, zsoldosokat toborzott és háborúra készült a törvényes magyar király ellen. Szilágyi Mihály »a báty« még magával az „ördöggel”, Vlad Tepessel (alias Drakula gróf) is szövetségre lépett a siker érdekében.
A belháború elindult, de gyorsan véget is ért, mert 1457 novemberében váratlanul meghalt V.László. A Szilágyiak célja innentől kezdve már nem csak Mátyás kiszabadítása volt, hanem királlyá koronázása is.
Ami mint tudjuk sikerült. Mátyás király lett. Ugyan nem a Duna jegén választotta meg az ünneplő tömeg, hanem Szilágyi Erzsébet és testvére komoly diplomáciai tárgyalásait követően, (illetve Szilágyi Mihály seregének, nyilván cseppet sem nyomasztó, jelenlétében) az országgyűlés. A korona sem repült háromszor az égbe, mivel az zálogban maradt Bécsben a koronalopás után. Meg Mátyás sem volt ott, mert még Prágában raboskodott, de az édesanyja már úton volt érte.
Erzsébet a fiatal király mellett maradt ugyan, de végig a háttérbe húzódva. Fia, első időben kiadott okleveleit ő is megerősített a pecsétjével, mintegy támaszként. Ám ezen túlmenően nem vett részt a közügyekben. Békéltetett, közvetített, ha kellett a király és saját bátyja között. Felnevelte Corvin Jánost, egyetlen unokáját, Mátyás törvénytelen fiát.
Horogszegi Szilágyi Erzsébet, 1483-1484 körül, hunyt el, hetvenes évei elején. Jócskán meghaladva a korszak átlagos női életkorát. Még ebben sem haladt a megszokott úton.
Források:
http://ujkor.hu/…/hos-asszony-horogszegi-szilagyi-erzsebet-…
http://epa.oszk.hu/00800/00861/00038/pdf/083-100.pdf
https://mta.hu/…/mesek-es-sztereotipiak-helyett-matyas-kira…
Wikipedia képek, évszámok
