Történelmi édesanyák 2. rész

Az anyák napi sorozatot folytatva (amelynek az előzménye itt található: anyák ) következzék még három nagy formátumú édesanya a történelemből. Kanizsai Orsolya A neve talán nem olyan ismert, pedig a korszakának kiemelkedő történelmi alakja volt. A Kanizsai család az egyik leggazdagabb nemesi család volt a Magyar Királyságban, melynek utolsó képviselője volt Orsolya. Akit éppen ezért, […]

Szerző Hatartalan Tortenelem

On 2019.05.04.
"

Tovább

Az anyák napi sorozatot folytatva (amelynek az előzménye itt található: anyák ) következzék még három nagy formátumú édesanya a történelemből.

Kanizsai Orsolya

A neve talán nem olyan ismert, pedig a korszakának kiemelkedő történelmi alakja volt. A Kanizsai család az egyik leggazdagabb nemesi család volt a Magyar Királyságban, melynek utolsó képviselője volt Orsolya. Akit éppen ezért, apja halála után, névleg fiúsítottak, azaz jogilag fiúnak nyilvánítottak, hogy a család vagyont megkaphassa.

Bizony a 16.század még más korszak volt egész Európában.

Kanizsai Orsolya nemcsak írni, olvasni tanult meg, hanem igen művelt is volt. Ugyan a korszaknak megfelelően, rang szerint ment férjhez, ám férjével a kapcsolata szerelemmé vált. A magyar történelem korai szerelmes leveleit örökítve ezzel ránk.

Fia, a nagy hírű harcos, törökverő Nádasdy Ferenc volt, akit a “fekete bég” néven is emlegettek.

Ötletek:

  • Milyen volt nőnek lenni a középkorban? Mik a különbségek a mai élethez képest?
  • Sárvári várral ismerkedés, amely a Nádasdy család székhelye volt. (Látványrajz hozzá itt: Sárvár)

Zrínyi Ilona

Úgy látszik a török kor kedvezett a magyar nőknek az érvényesülés terén vagy legalábbis többük neve került be a történelembe. Mint például Kanizsai Orsolyáé vagy említhetnénk unokanővérét Kanizsai Dorottyát, aki Mohács után a halottakat temettette el. Emlékezzünk csak Eger várának hős nőire, akik férfiakhoz méltóan álltak helyt. Vagy arra aki egymaga egy ostromlott vár védelmét irányította. Miközben két gyermeke is a várban tartózkodott.

Zrínyi Ilona is gazdag és neves felmenőkkel büszkélkedhet, volt kitől örökölnie határozottságát. Legalább négy nyelven beszélt, amely igencsak kiemelkedő volt. Első férje (I. Rákóczi Ferenc) is ismert főúr volt hazánkban, ám Zrínyi Ilona nevét Európa második házassága idején ismerte meg. Ugyanis Thököly Imre oldalán tevékenyen részt vett a Habsburgok elleni felkelésben. Munkács várát pedig két évig (nem írtam el, két év!) védte a császáriak ostroma ellen, köznevetség tárgyává téve ezzel a támadó Caraffa generálist.

Miután a várat feladni kényszerült, gyerekeit I.Liptó elvette tőle és maga gondoskodott neveltetésükről. Gondolván, hogy így engedelmes császári alattvalót nevel belőlük. Julianna sorsáról sokat nem tudni, de Ferencéről annál többet. Ebből pedig látható, hogy valahol hiba csúszott a császár számításába, mert a Thököly felkelést követő legnagyobb magyar forradalom Magyarországon Ferenc, azaz II. Rákóczi Ferenc nevéhez fűződik.

Ötletek:

  • A korszak azonos, mint Kanizsai Orsolyánál volt.
  • Madarász Viktor: Zrínyi Ilona bírái előtt festménye. Kép

Wéber Karolni azaz Kossuth Lászlóné

Kossuth Lajos neve talán az egyik legismertebb név a magyar történelemben. Az édesanyja pedig ez egyik legkevésbé ismert. Nem csoda, mert Wéber Karolina, nem vett részt a magyar közéletben. Édesanya volt és gyermekei voltak számára a legfontosabbak. Kiemelten is a család egyetlen fiú gyermeke, Lajos.

Miközben Kossuth Lajos kiemelkedő szerepet töltött be a magyar politikában, Wéber Karolina attól távol maradt. Ám a szabadságharc bukása után, a megtorlás őt sem kímélte. Az ekkor már idős asszony a császári rendőrség folyamatos zaklatásai miatt, leányaival, vejeivel és unokáival( összesen 14 fő) elhagyni kényszerült az országot. A tervek szerint Amerikában kezdtek volna új életet, de egy rövid pihenőre megálltak Brüsszelben. Wéber Karolina remélte, hogy még tud fiával találkozni, de ezt meghiúsította 1852-es halála. Brüsszelben temették el és a sírja a mai napig itt található.

Ötletek:

  • Keressetek olyan magyar emigránsokat, akik a ti országotokban találtak menedéket. 1848 után és 1956 után is sok magyar kényszerült az országa elhagyására.
  • Wéber Karolináról információk: blog

Ezek is érdekelhetnek…

Erős nők a középkorban – 2. rész

Erős nők a középkorban – 2. rész

Luxemburgi Erzsébet a korona megszerzése után egészséges fiúgyermeknek adott életet, aki később V. László néven lett magyar király. Kiskorúsága idején az országot Hunyadi János...

0 Comments

Submit a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *