Történelmi édesanyák

Az anyák napja, ahogy a korábbiakban már írtam róla, jó alkalom arra, hogy a nők szerepéről beszélgessünk a történelem órán. Az előző bejegyzésben tippet adtam, hogyan lehet otthon vagy órán a témával foglalkozni (korábbi cikk: anyák napja töri órán). Most pedig jöjjenek az édesanyák. Az alábbiakban három történelmi alakot mutatok be röviden. Célom, hogy megkönnyítsem […]

Szerző Hatartalan Tortenelem

On 2019.04.30.
"

Tovább

Az anyák napja, ahogy a korábbiakban már írtam róla, jó alkalom arra, hogy a nők szerepéről beszélgessünk a történelem órán.

Az előző bejegyzésben tippet adtam, hogyan lehet otthon vagy órán a témával foglalkozni (korábbi cikk: anyák napja töri órán). Most pedig jöjjenek az édesanyák.

Az alábbiakban három történelmi alakot mutatok be röviden. Célom, hogy megkönnyítsem a felkészülést az órai munkára vagy az otthoni beszélgetéshez.

Emese

A magyar őstörténetből, forrás hiányában, sok név nem maradt fent. Amik mégis, azok meg főként férfi nevek. Ám egy-egy mégis megőrződött. Szerencsére.

Emese, Álmos fővezér édesanyja volt a monda szerint. Valamikor a 8.század végén és a 9.század elején élhetett. A magyar törzsek ekkor félnomád vándorló életet folytattak. Férfiak és nők is kiváló lovasok voltak. A nők szerepe főként a család ellátása volt.

Miről érdemes beszélgetni a téma kapcsán?

1. Monda elolvasása. (Például: Lengyel Dénes: Magyar mondák)

2. Miben laktak a vándorló magyarok? Miből készült a jurta fala? Hogyan rendezték be? Ezt el is lehet játszani.

3. Milyen állatokat tartottak? Milyen ruhát viseltek a magyar nők és a férfiak?

Honnan lehet plusz információt szerezni?

Emese – László Gyula rajza. Forrás Wikipedia.

Sarolt

Az utolsó fejedelem ( Géza ) felesége és az első király (I. István) édesanyja. Olyan nő volt ő, akinek személyéről megemlékeznek a krónikák is, ami bizony ritkaság számban ment a középkorban. Jellemző módon akkor említik a nőket, ha vallásosságuk kimagaslik vagy ellenkező esetben. Nos, a talán 950-ben született és 1008(?)-ban elhunyt fejedelemasszonyról a következőket írta a krónikás: „… Beleknegini, azaz szlávul mondva szép úrasszony, pedig mértéktelenül ivott, és katona módjára (more militis) ülte meg a lovát egy embert hirtelen haragjának túlzott hevességében megölt.” Merseburgi Thietmar püspök Saroltról, 1012-1018 körül. Habár általános volt a magyaroknál, hogy a nők is férfi módra ülték meg a lovat, Sarolta hevessége és erős személyisége még ezzel együtt is kirívónak számíthatott.

Minden bizonnyal nagy szerepe volt benne, hogy István sikerrel szállt szembe Koppánnyal és megszerezte a magyar trónt.

Mirúl beszélgethettek még?

  1. Hallgassátok meg az István a király rock operát.
  2. Milyen lehetett ez az édesanya? Hogyan jellemeznéd? Szerinted a korszakban általában így viselkedtek a nők?
  3. Korabeli festmény, kép nem maradt fent róla. Próbáljátok meg elképzelni, hogy milyen lehetett. Rajzoljátok le.

Beleknegini = Sarolt. Az idézet ‘ A honfoglalók viselete (2014)’ c. könyv, 147. o.-ról származik.

Sarolt a Képes Krónika miniatúráján. Forrás Wikipedia.

Szilágyi Erzsébet

Szilágyi Erzsébet (1410-1484 körül) fiát mindenki ismeri aki egy kicsit is jártas a magyar történelemben vagy a magyar mesékben. Biztosan te is ismered! Egy olyan király édesanyja volt, akit a legigazságosabb királynak hívunk. Bizony, Mátyás királyé.

1456 és 1457 nehéz év volt a régi nemesi családból származó Szilágyi Erzsébet számára. Meghalt nagy hatalmú férje Hunyadi János és idősebb fia is, László. Kisebbik gyermeke pedig, Prágában volt fogoly. Az ország a királyát, V. Lászlót, gyászolta. Nem hiszem, hogy Erzsébet asszony sok könnyet ejtett volna utóbbiért, hiszen fiainak tragédiája a király lelkén száradt. Ám ez az asszony, dacára a korszak otthon ölű női ideálja, nem vonult háttérbe. Sőt! Minden befolyását és nem kevés pénzét vetett latba, hogy Mátyást kiszabadítsa és a magyar koronát megszerezz számára. Ám nem csupán a hatalomra segítette fiát, hanem annak megtartásában is segítette, ha kellett anyagilag is támogatta a király Mátyást.

A mesék és legendák Mátyás nevét őrizték meg, pedig az édesanya legalább olyan nagy formátumú személy lehetett mint fia.


Nézzetek ezeknek is utána!:

  1. Ha a mesék világából ki is maradt Szilágyi Erzsébet, Arany János balladája őrzi alakját. Olvassátok el Arany János: Mátyás anyja című balladáját. A fekete holló kinek a jele?
  2. Ki volt Hunyadi János?
  3. Vajdahunyad volt a Hunyadi család székhelye. A vár kicsinyített más megtalálható Budapesten. Tudod, hogy hol? Hogyan került oda?
Szilágyi Erzsébet Zichy Mihály rajzán, amely Arany János balladájához készült. Forrás Újkor. hu

Ezek is érdekelhetnek…

Erős nők a középkorban – 2. rész

Erős nők a középkorban – 2. rész

Luxemburgi Erzsébet a korona megszerzése után egészséges fiúgyermeknek adott életet, aki később V. László néven lett magyar király. Kiskorúsága idején az országot Hunyadi János...

0 Comments

Trackbacks/Pingbacks

  1. Tippek anyák napi foglalkozáshoz történelemből – Határtalan Történelem - […] előzőekben bemutattam néhány édesanyát a magyar történelemből (link: https://hatartalantortenelem.com/2019/04/30/tortenelmi-edesanyak/ […]
  2. Történelmi édesanyák 2. rész – Határtalan Történelem - […] anyák napi sorozatot folytatva (amelynek az előzménye itt található: anyák ) következzék még három nagy formátumú édesanya a […]

Submit a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *