Történelmi édesanyák

Az anyák napja, ahogy a korábbiakban már írtam róla, jó alkalom arra, hogy a nők szerepéről beszélgessünk a történelem órán. Az előző bejegyzésben tippet adtam, hogyan lehet otthon vagy órán a témával foglalkozni (korábbi cikk: anyák napja töri órán). Most pedig jöjjenek az édesanyák. Az alábbiakban három történelmi alakot mutatok be röviden. Célom, hogy megkönnyítsem […]

Szerző Hatartalan Tortenelem

On 2019.04.30.
"

Tovább

Az anyák napja, ahogy a korábbiakban már írtam róla, jó alkalom arra, hogy a nők szerepéről beszélgessünk a történelem órán.

Az előző bejegyzésben tippet adtam, hogyan lehet otthon vagy órán a témával foglalkozni (korábbi cikk: anyák napja töri órán). Most pedig jöjjenek az édesanyák.

Az alábbiakban három történelmi alakot mutatok be röviden. Célom, hogy megkönnyítsem a felkészülést az órai munkára vagy az otthoni beszélgetéshez.

Emese

A magyar őstörténetből, forrás hiányában, sok név nem maradt fent. Azok is főként férfiakéi. Ám egy-egy mégis megőrződött. Szerencsére.

Emese, Álmos fővezér édesanyja volt a monda szerint. Valamikor a 8.század végén és a 9.század elején élhetett. A magyar törzsek ekkor félnomád vándorló életet folytattak. A férfiak és nők is kiváló lovasok voltak. A nők szerepe főként a család ellátása volt, amely nem volt kis feladat. A férfiak nagy része gyakran teljesített zsákmány szerzés vagy szövetség kapcsán katonai feladatot.

Ötletek:

1. Monda elolvasása. (Például: Lengyel Dénes: Magyar mondák)

2. Miben laktak a vándorló magyarok? Miből készült a jurta fala? Hogyan rendezték be? Ezt el is lehet játszani.

3. Milyen állatokat tartottak? Milyen ruhát viseltek a magyar nők és a férfiak?

A felkészüléshez segítség lehet a Rubicon alábbi száma .

Emese – László Gyula rajza. Forrás Wikipedia.

Sarolt

Az utolsó fejedelem ( Géza ) felesége és az első király (I. István) édesanyja. Olyan nő volt ő, akinek személyéről megemlékeznek a krónikák is, ami bizony ritkaság számban ment a középkorban. Jellemző módon akkor említik a nőket, ha vallásosságuk kimagaslik vagy ellenkező esetben. Nos, a talán 950-ben született és 1008(?)-ban elhunyt fejedelemasszonyról a következőket írta a krónikás: „… Beleknegini, azaz szlávul mondva szép úrasszony, pedig mértéktelenül ivott, és katona módjára (more militis) ülte meg a lovát egy embert hirtelen haragjának túlzott hevességében megölt.” Merseburgi Thietmar püspök Saroltról, 1012-1018 körül. Habár általános volt a magyaroknál, hogy a nők is férfi módra ülték meg a lovat, Sarolta hevessége és erős személyisége még ezzel együtt is kirívónak számíthatott.

Minden bizonnyal nagy szerepe volt benne, hogy István sikerrel szállt szembe Koppánnyal és megszerezte a magyar trónt.

Ötletek:

  1. István a király rock operából Sarolt dalait meghallgatni.
  2. Milyen lehetett ez az édesanya? Hogyan jellemeznéd? Szerinted a korszakban általában így viselkedtek a nők?
  3. Korabeli festmény, kép nem maradt fent róla. Próbáljátok meg elképzelni, hogy milyen lehetett. Rajzoljátok le.

Beleknegini = Sarolt. Az idézet ‘ A honfoglalók viselete (2014)’ c. könyv, 147. o.-ról származik.

Sarolt a Képes Krónika miniatúráján. Forrás Wikipedia.

Szilágyi Erzsébet

Szilágyi Erzsébet (1410-1484 körül) fiát mindenki ismeri aki egy kicsit is jártas a magyar történelemben vagy a magyar mesékben. Biztosan te is ismered! Egy olyan király édesanyja volt, akit a legigazságosabb királynak hívunk. Bizony, Mátyás királyé.

1456 és 1457 nehéz év volt a régi nemesi családból származó Szilágyi Erzsébet számára. Meghalt nagy hatalmú férje Hunyadi János és idősebb fia is, László. Kisebbik gyermeke pedig, Prágában volt fogoly. Az ország a királyát, V. Lászlót, gyászolta. Nem hiszem, hogy Erzsébet asszony sok könnyet ejtett volna utóbbiért, hiszen fiainak tragédiája a király lelkén száradt. Ám ez az asszony, dacára a korszak otthon ölű női ideálja, nem vonult háttérbe. Sőt! Minden befolyását és nem kevés pénzét vetett latba, hogy Mátyást kiszabadítsa és a magyar koronát megszerezz számára. Ám nem csupán a hatalomra segítette fiát, hanem annak megtartásában is segítette, ha kellett anyagilag is támogatta a király Mátyást.

A mesék és legendák Mátyás nevét őrizték meg, pedig az édesanya legalább olyan nagy formátumú személy lehetett mint fia.


Ötletek:

  1. Ha a mesék világából ki is maradt Szilágyi Erzsébet, Arany János balladája őrzi alakját. Olvassátok el Arany János: Mátyás anyja című balladáját. A fekete holló kinek a jele?
  2. Ki volt Hunyadi János?
  3. Vajdahunyad volt a Hunyadi család székhelye. A vár kicsinyített más megtalálható Budapesten. Tudod, hogy hol? Hogyan került oda?
Szilágyi Erzsébet Zichy Mihály rajzán, amely Arany János balladájához készült. Forrás Újkor. hu

Ezek is érdekelhetnek…

Szövetségek, forradalmak, kapcsolatok

Szövetségek, forradalmak, kapcsolatok

1815-ben a francia Napóleon csillaga leáldozott és a waterlooi vereség után végleges száműzetés várt rá. Az európai monarchiák vezetői nem akarták a véletlenre bízni hogy újra...

Görgey, Görgei ki vagy te?

Görgey, Görgei ki vagy te?

'Silány gazember' akinek Vörösmarty Mihály titulálta avagy reálpolitikus? Árulója vagy áldozata a forradalomnak? Nehéz kérdések, kemény vádak. íme 5 érdekesség az 1848/49-es...

0 Comments

Trackbacks/Pingbacks

  1. Tippek anyák napi foglalkozáshoz történelemből – Határtalan Történelem - […] előzőekben bemutattam néhány édesanyát a magyar történelemből (link: https://hatartalantortenelem.com/2019/04/30/tortenelmi-edesanyak/ […]
  2. Történelmi édesanyák 2. rész – Határtalan Történelem - […] anyák napi sorozatot folytatva (amelynek az előzménye itt található: anyák ) következzék még három nagy formátumú édesanya a […]

Submit a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *